Bejelentés



EPILEPSZIA
"Nekünk csak ez kell,
éljünk békében,szeretettel!"

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.






Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek
lelki segélyszolgálat

Rita sorstársnők kérésének teszek eleget mikor szólok hogy minden nap 9től rózsafüzér imádkozás van skypon, és akinek szüksége van lelki segélyt is tudnak nyújtani. Skype: d-rita1

FELHÍVÁS!!!

Kedves sorstársaink! Az idei évben is megszervezzük szenteste és karácsony két napján a társ vonalunkat, ahol is Telefonon, Msn-en, Skype-on lehet beszélgetni velünk bármiről. Önkéntesek jelentkezését várjuk, akik Telefonon, vagy Msn en, vagy Skype-on, esetleg Facebookon vállalná, hogy beszélgetne azokkal, akik szeretnének valakivel beszélni, hogy ne legyenek egyedül, vagy csak egyszerűen társaságra vágynak. Mint eddig is nem csak epilepsziások hívásait várjuk. Többéves szokásunkhoz híven 24-én du 16-órától én kezdem a sort és leszek vonalban, illetve vállalok még Skypeot és Msn-t is. Tehát önkéntesek jelentkezését várjuk 24- 25- én du ra és estére, illetve 26-ára du-án és estére, akik szívesen áldoznának idejükből e szép ünnepen e nemes feladat kedvéért, önmaguk és sorstársaikért. JELENTKEZNI: MESZAROSLASZLO@EBOC. HU CÍMEN,VAGY A MAGYAR EPILEPSZIÁVAL ÉLŐK ALAPÍTVÁNY TELEFONSZÁMÁN LEHET ! KÖSZIKE M. Laci

Kérés

Megkérek mindenkit hogy jelezze nekem hogy tud e segíteni támogatókat szerezni , akik csekély összeggel támogatnák egyesületünket

Apydan

Tisztelt Mészáros László úr! Utánajártam, hogy az Apydan készítmények kaphatóak-e, és a gyártó (Desitin Arzneimittel GmbH) magyarországi képviselője (Ewopharma AG Magyarországi Kereskedelmi Képviselete) arról tájékoztatott, hogy a gyártó kérésére 2010. január 1-jével töröltették az Apydant a támogatott gyógyszerek köréből. Egyelőre valóban nem kapható az Apydan, hamarosan elérhető lesz, mivel a gyártónak van ellátási kötelezettsége, azonban a fogyasztói ára magasabb lesz, mint az eredeti oxcarbazepin hatóanyagú gyógyszeré (Trileptal), ráadásul a Trileptallal ellentétben tb. támogatásban sem fog részesülni, úgyhogy a beteg által fizetendő térítési díj különbség még nagyobb lesz, mint a fogyasztói áré. Az Apydant kiválthatják a Trileptal-lal, de azt javaslom, hogy erről a kezelőorvossal mindenképpen konzultáljanak. Ha bármilyen további kérdésük lenne, szívesen állunk rendelkezésükre. Üdvözlettel: Németh Gergely Országos Egészségbiztosítási Pénztár Ártámogatási Főosztály

Apydan

Tisztelt Országos Egészségbiztosítási Pénztár! Sok sorstársunk jelezte, hogy az Apydan, az epilepszia kezelésére szolgáló gyógyszer,ún.antiepileptikum már huzamosabb ideje nem kapható gyógyszertárakban. Az epilepsziások kombinációban szedett gyógyszereit, ha lehet nem szokták változtatni, ha avval rohammentesség, vagy kevés roham szám érhető el! Az OGYI telefonos megkeresésünkre úgy tájékoztatott minket, hogy a fenti antiepileptikumra érvényes forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyártó a Desitin Arzneimittel GmbH Weg beim Jäger 214 D-22335 Hamburg, Németország OGYI-T-8791/01-03 (300 mg tabletta 50db, 100db, 200db) OGYI-T-8792/01-03 (600 mg tabletta 50db, 100db, 200db). Szeretnénk megkérni önöket , hogy segítsenek nekünk abban, hogy megtudhassuk ideiglenes, vagy huzamosabb hiányról van szó mert akkor az Apydam kiváltásáról (pótlásáról kell gondoskodnia a sorstársainknak!) Ha nem Önök az illetékesek, abban, hogy kérésünkre válaszokat adjanak, de tudják kik azok, akkor kérem továbbítsák megkeresésünket Nekik! 2010-01-06 Tisztelettel: Mészáros László Kalász László . egyesületi elnök egyesületi alelnök

Gyógyszer hiánycikk!!

FIGYELEM!!! Az Apydan, nevű gyógyszer jelenleg országos hiánycikk ha nem tudja valaki beszerezni forduljon a kezelőorvosához!!!!

Üzenetek

Mindenkitől elnézést kérek aki a honlapon keresztül küld nekem üzenetet, de mindenkinek válaszolok ! Szeretném ha mindenki tudná aki így kér tanácsot segítek , de nem vagyok orvos és orvosi tanácsot nem tudok adni ! Így ilyen jellegű kérdést kérem ne is küldjenek ! Remélem a fórumunkhoz az orvosválaszol rovathoz gyorsan pótolni tudjok a Dr Sz A főorvosnőt és így lesz akinek ezek a kérdések feltehetők! Köszönöm Laci

A Honlap is megszépűl!!

A Fórum és az újság után a honlapunk a Nagylelkekklubja is MEGÚJUL ÉS MEGSZÉPŰL! kIBŐVÍTETT TARTALOMMAL ÉS MEGÚJÚLT KÜLSŐVEL VÁRUNK MINDENKIT! Az átállás alatti kellemetlenségekért elnézést kérek! Laci

MEGÚJULTUNK!!!!

A honlap fóruma megújult, és szebb külsővel, még több témában vár minden fórumozni vágyó , vagy csak információt és válaszokat várókat!! Regizz be és csatlakozz a többiekhez! Laci

LACI

KÖSZÖNET ÉS HÁLA AZ EGY ÉVES SZÜLINAPUNKON MINDENKINEK KI TETT VALAMIT IS EZÉRT AZ OLDALÉRT, LEGYEN AZ LÁTOGATÓ VAGY ÁLLANDÓ FÓRUMOZÓ, VAGY CSAK ÚJSÁG OLVASÓ !

DR EPI

2009 április 4.én útjára indult a DR EPI a havonta megjelenő újságunk ! On-Line változata!! A www.drepi.try.hu oldalon találhatjátok meg! Szerezzen sok örömet ez a havilap mindenkinek!

tovább >>



Szavazás


epilepszia, nagyroham. eeg, ct, mri, petct, antiepileptikumok, epilepsziaműtét, alternatívgyógymódok, kirekesztés, fejfájás, migrén, pánik, depresszió

EGYÉB BAJAINK


STRESSZ

Minket episeket e kérdés különösen érint, csak úgy, mint a pánik és szorongásos betegségben szenvedőket. Szóval megér egy oldalt, hogy feltérképezzük ezt a területet. Mindenki egyéni módon és különböző érzékenységgel reagál az őt érintő eseményekre. Bármi is hozza létre a stresszt rajtunk áll, hogyan reagálunk rá. Kezünkben a döntés, hogyan érezzük magunkat. Az idegesség, feszültség sokszor észrevétlenül indul: valaki ránk ordít az utcán, igazságtalanságot látunk, stb. Egyik pillanatról a másikra ökölbe szorul a kezünk, akaratlanul felhúzzuk a vállunk, összeráncoljuk a homlokunkat, görbe lesz a hátunk, izzad a tenyerünk, felmegy a pulzusunk. Ezek mind-mind a stressz egyértelmű jelei. Lelki hatásra létrejött fizikai reakció. Figyeljünk oda testünk változásira. Vegyük észre, mikor akaratlanul is stresszelünk, idegeskedünk valamiért, vagy csak izgulunk, esetleg szurkolunk valaminek vagy valakinek. Ilyenkor lélegezzünk mélyen és nyugodtan, számoljunk el tízig, próbáljunk lehiggadni vagy egyszerűren fizikailag hajtsuk meg magunkat. A humor egy másik nagyon jó ellenszere a stressznek és oldja a feszültséget. Legyünk képesek önmagunkon is nevetni.Ez bizony sokszor nem könnyű, de megéri. A derű és vidámság éppoly ragályos, mint a stressz. Gondoljunk kellemes emlékekre, mondjunk el magunkban egy viccet, csalogassunk mosolyt az arcunkra, lássuk meg az önfeledten játszó gyermekeket. Hangulatunkon javíthatunk egy vidám, felpörgető zenével - nálam általában ez válik be, egy kis mozgással (például tánccal), sétával az ebédszünetben, vagy egy gyertyával, füstölővel és pár perc meditációval/elcsendesüléssel. A lényeg így vagy úgy, mindegy milyen technika vagy módszer segítségével de próbáljuk meg oldani a streszt .Sok kellemetlenségtől oldhatjuk meg magunkat!
A stressz azonban nem újkeletű fogalom. Éppen ellenkezőleg, ez a folyamat régebbi, mint maga az emberi faj, és bizonyos értelemben fontos szerepet játszott az emberiség fejlődésében. A stressz olyan, a szervezetre nehezedő nyomás, mely felborítja a normális biokémiai és pszichológiai egyensúly, és olyan válaszreakciót kíván, melyben az egész szervezet részt vesz. Dr. Selye János, aki stresszel foglalkozó kutatásaival világhírre tett szert, felismerte, hogy a hosszú ideig fennálló stressz milyen hatással van a szervezetre. Dr. Selye háromféle változást figyelt meg ismételten ártalmas ingereknek (stresszoroknak) kitett patkányok szervezetében: a mellékvesekéreg megnagyobbodását, a csecsemőmirigy és más nyirokszövetek sorvadását, és a gyomor-bélrendszer fekélyesedését. A pszichés stressz háromösszetevőjét is azonosította: # a stresszor, a stresszor okozta pszichológiai vagy kémiai zavar és aszervezetnek a stresszorra adott adaptációs válasza. Dr. Selye úgy vélekedett, hogy e háromféle elváltozást bármilyen hosszú távú stresszorra adott, nem specifikus pszichológiai válasz váltja ki. Selye ezt a választ General Adaptation Syndrome-nak (GAS), magyarul általános adaptációs szindrómának nevezte el, mely három részből áll: a vészfázisból, az ellenállásból és a kimerülésből. # "Vészfázis" - Fokozódik a szimpatikus idegrendszer tevékenysége, és növekszik a katekolamin és kortikoszteroid kibocsátás. A csecsemőmirigy, a lép, a nyirokmirigyek és a máj súlya csökken, míg a mellékvesék súlya növekszik. A vészfázisra a szervezet katabolikus összeomlása jellemző. "Ellenállás" vagy "adaptáció" - Ha a stresszt kiváltó ok továbbra is fennáll, a szervezet fokozott ellenállással reagál a károsító tényezőkre. Az anabolikus funkciók kerülnek előtérbe a katabolikus folyamatok rovására, és egyre fokozódik a szervezet stresszorral szembeni rezisztenciája. Adaptációs betegségek alakulnak ki, ha az ellenállás vagy az adaptáció nem állítja helyre a homeosztázist.
A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója.Okozója a rohanó életformánk, áremelések, dugók, a tömeg, a zaj, úgy érezhetjük, szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Minden egy célt szolgál: a pénzköltést. A pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. A munkánk azonban a legtöbbször mozgásszegény, monoton, túlhajszolt. Idegileg kimerítő. Az állandósult stressz hatására megjelenik a depresszió, és a neurózis, azután a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság. A stressz folyamata Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki. Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás. Selye János szerint astressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben. A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza: Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását. Értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint. Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik. Eredményt, amit előidézett a személyiségben. A stresszre adott leggyakoribb válaszok: a szorongás: bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, testi izgalmi tünetet létrehozó állapot, amely kártékony. A pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel. a félelem: gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs. a harag: amely agresszióhoz vezet, valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. More About : Selye János stressz fogalma, annak folyamata és hatása napjainkban
Egy blogger szerint(szerintem megszívlelendő tanácsokat ad)32 módszer a stressz leküzdésére 1. Hagyd abba a munkát és menj szünetre. 2. Légy vidám 3. Sétálj egyet 4. Menj gyakran rövid szabadságokra. 5. Kiegyensúlyozottan, harmonikusan táplálkozz 6. Végezz tornagyakorlatokat egy héten legalább 3-szor. 7. Aludj többet, mint az elmúlt időben szoktál 8. Nevess. Ne vedd magad komolyan. 9. Keress egy hobbit magadnak. Tegyél valamit, csak a szórakozás kedvéért 10. Engedj kellemes gondolatokat végigfutni a fejedben. 11. Hagyj időt a váratlan dolgokra 12. Tanulj meg ’nem’-et mondani 13. Hagyd abba dohányzást 14. Indulj elég korán otthonról, hogy ne kelljen sietned. 15. Csökkentsd a naponta bevitt koffeinadagod (nem csak kávé, hanem pl. kóla, kakaó, tea/tein/ is) 16. Szakíts időt arra minden nap, hogy egy kicsit lecsendesedj 17. Gondolj most azokra a dolgokra, amik jólestek Neked a nap folyamán! 18. Gondolkodj pozitívan azokról az emberekről, akikkel mindennap találkozol. 19. Azoktól kérj segítséget és tanácsot, akikben bízol. 20. Találd meg, azokat, akik segíteni tudnak Neked. 21. Figyelj izmaidra, feszítsd meg, majd lazítsd el őket 22. Vigyél változatosságot az életedbe. Csinálj a megszokottól eltérő, új dolgokat 23. Tartsd a kapcsolatot a barátaiddal és a rokonaiddal 24. Kényelmesen helyezkedj el egy székben, csukd be a szemeidet és vegyél 3 mély lélegzetet. Ahogy ellazítod az egész testedet, kilélegezhetsz, lazulj el. Élvezd ezt egy percen keresztül, csak ezután törődj azzal, amivel eddig foglalkoztál. 25. Tisztelettel bánj másokkal. 26. Tiszteld magadat. 27. Minden nap készíts egy elérhető listát azoknak a dolgoknak, amikre neked szükséged van, vagy szeretnéd véghez vinni Kezdd azzal, ami a legfontosabb. Igy még akkor is, ha nem fejezed be a teendőidet, a legfontosabb dolgokat már megcsináltad. 28. Érzéseinket gondolataink is befolyásolják. Ha pozitívan gondolkodsz, ez enyhíteni fogja a feszültségedet 29. Legyél megfontolt a viselkedésedben. Amikor dühössé válsz, azelőtt nyugodj meg és cselekedj higgadtan. 30. Tanuld meg elfogadni a kritikákat. 31. Fogyassz kevesebb alkoholt 32. Ismerd meg az értékeidet és jó tulajdonságaidat és legyél hűséges hozzájuk.
13 lépés a stressz leküzdésére egy másik blogger jó tanácsai: Stressz? Mi az?! Gyakorlatilag lehetetlen teljes mértékben elkerülni a stresszt, de sikeresen kezelhető. Gondolja át az alább felsorolt tizenhárom lépést, és a “stressz” szót mindörökre kitörölheti a szótárából! 1. Mindennap lazítson! Az időhiány nem mentség arra, hogy naponta ne áldozzon legalább 15 percet saját magára. Foglalja el magát hobbikkal, találkozzon barátaival, olvasson egy jó könyvet, vegyen jógaleckéket, … csináljon bármit, ami ellazítja Önt! 2. Ossza be az idejét! Jobban el tudja végezni feladatait, ha megfelelően szervezi az idejét. Tervezze meg tennivalóit, amennyire csak lehetséges! Állítson fel fontossági sorrendet, és döntse el, hogy mikor és hogyan fogja teljesíteni feladatait. Hagyja, hogy az idő segítse Önt, és ne Ön ellen dolgozzon! 3. Az ágy kapjon központi szerepet! Ügyeljen az elegendő mennyiségű és minőségű alvásra! Nyilvánvalóan jobban fog aludni, ha minőségi matracon és minőségi párnán hajtja álomra a fejét. Figyeljen arra, hogy a matrac és a párna olyan anyagokból készüljön, amely megakadályozza a házi poratkák behatolását. 4. Végezzen rendszeres testmozgást! Válassza ki azt a tevékenységet, amelyet a legjobban kedvel! A fizikai tevékenység nemcsak a testének tesz jót, hanem a közérzetének is. Már hetente három, 15-30 perces testedzés is elegendő. 5. Beszélgessen és legyen nyitott! Megnöveli a stresszt, ha Ön magában tartja az érzelmeit és az elégedetlenségét. Beszélje ki magából a gondokat, tisztítsa meg lelkét, és a magában hordozott gondok súlya könnyebb lesz. A barátok vagy ismerősök jó tanácsai segítenek Önnek a problémák könnyebb megoldásában. 6. A nevetés fél egészség! Nevessen minél többet! Nevessen harsányan, teljes tüdőből! Vegye észre az apró dolgokat: élvezze az élet kellemes dolgait és minden kellemes pillanatot! Szeresse a humort! 7. Bárhol megtalálhatja szerencséjét! Tanulja meg észrevenni a szerencséjét! A szerencse nem a külső, anyagi dolgokból ered, hanem csak saját magában találhatja meg. Hagyjon fel végre az örökös indokokkal és kifogásokkal arra vonatkozóan, hogy Ön miért nem lehet boldog. Tanulja meg elfogadni a bókokat, örüljön a napsütéses napnak, gondolkodjon pozitívan, és élvezze a pillanatot! 8. A pozitív gondolkodás csodákra képes! Na hagyja, hogy elhatalmasodjon Önön a borúlátás! Csak Önön és gondolkodásmódján múlik, hogy hogyan alakulnak a dolgai. Keresse mindennek a jó oldalát, és próbáljon felfedezni valami jót minden helyzetben! Ön is tudja: az eső után mindig kisüt a nap. 9. A tökéletesség csak az agyunkban létezik! Miért ne követhetne el Ön is hibákat? Nem kell mindig tökéletesnek lenni. Mindenki téved néha, és követ el hibákat. Minél hamarabb beismeri ezt, annál könnyebb lesz a helyzete. Fogadja el, hogy Ön is és mások is követhetnek el hibákat! 10. A megbocsátás gyógyír a léleknek! Gondolja csak végig, hogy Ön hányszor mérges! Odahaza, a munkahelyén, az üzletben, a bankban … Valóban javít-e bármin is az idegesség? Nem! Haraggal és idegességgel csak saját magának árt. Ne legyen mérges, és tanuljon megbocsátani! 11. Kapcsolja össze a munkát és a szórakozást! Ne merüljön el a munkában; gazdagítsa programokkal a magánéletét! Ha mindennapi rutinná válik, hogy egész napját a munkahelyén tölti, kérdezze meg saját magától, hogy mit kell megváltoztatni az életében, és mi az, ami ténylegesen kimarad az életéből! 12. Egészséges ételek az ép testért és az ép lélekért! Ügyeljen arra, hogy változatos és tápláló ételeket fogyasszon! Kerülje a gyorsételeket és a tartósítószereket! Fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt! Tartózkodjon minél kevesebbet füstös helyiségben, és csökkentse az alkohol- és koffeinfogyasztást! 13. Figyelje meg saját magát és a világot maga körül! Ellenőrizze a reakcióját stresszes helyzetekben, és legközelebb próbáljon meg másként viselkedni! Próbáljon meg alkalmazkodni azokhoz a körülményekhez, amelyeket nem tud befolyásolni és megváltoztatni!


FEJFÁJÁS,MIGRÉN
Az epilepsziás rohamok megjelenési formája különböző. Az ún. nagyrohamokat sok esetben "aura" - fejfájás, rosszullét, nyugtalanság, hangulatváltozás - vezeti be. A görcsrohamok során eszméletvesztés, megmerevedés, végtagi rángások, szájhabzás, szabálytalan légzés, esetleg vizelés és székelés jelentkezik. A 2-5 percig tartó rohamot mély alvás, fejfájás, izomfájdalmak kísérhetik. A kisroham rövid ideig tartó, hirtelen bekövetkező tudatvesztés. A roham alatt az érintett az addig végzett tevékenységét hirtelen abbahagyja, miközben maga elé mered. A halántéklebeny-rohamokra néhány perces különös viselkedés (pl. matatás, nevetgélés) jellemző. Az epilepszia bevezető jeleihez hasonló tüneteket válthat ki a migrénes fejfájás is.
Fejfájás : az emberi életben talán a leggyakoribb fájdalom.
A gyermekkori fejfájás jelentősége hasonló a felnőttkorihoz. 14 éves korig a gyermekek többsége valamilyen formájú fejfájásról panaszkodik, l5 éves korig 50 %-ban fordul elő visszatérő fejfájás. A fejfájásos panaszok gyakorisága az életkorral együtt növekszik. A nemi megoszlás a kamaszkortól kezdve már megfelel a felnőttkorinak, vagyis a női nem egyre inkább érintetté válik.
Szimptomás fejfájás: - leggyakoribbak az általános fertőzéseket, lázzal járó felső légúti hurutokat kísérő diffuz fejfájás, szemgödör alsó részén jelentkező fejfájás arcüreg gyulladásra utal. Homloküreg gyulladással csak 10 év felett számolhatunk.
Functionális fejfjás: - vazomotor fejfájás: kisgyermekkorban ritka, serdülőkorban a leggyakoribb fejfájás :a fájdalom a homlok-és halántéktájon, esetleg a szemek között jelentkezik: tompa, nyomó, időnként hasogató jellegű. Elsősorban pszichés tényezők, alváshiány, diétahibák, időjárásváltozás váltják ki. A fizikai edzedtség, sportolás sok esetben csökkenti a fejfájást.
- migrén a gyermekkorban is gyakori, 12 éves kor előtt inkább fiúkban, azt követően inkább lányokban jelentkezik. Jellemző: rohamokban jelentkező, tünetmentes periódusokkal elválasztott fejfájásos rohamokat a következő 4 tünetből legalább 2 kíséri: féloldaliság, hányinger, megelőző látászavar, pozitív családi előzmény. Roham időtartama lényegesen rövidebb, mint felnőttkorban. Migrénes roham kiváltásában a legfontosabb a pszihés stressz,
de szerepe lehet fizikai túlterhelésnek, ételallergiának, traumának, fertőzésnek, villogó fénynek is.
-Az emberi fejen és arcon igen sok, fájdalomérző idegekkel gazdagon ellátott terület van. Ezzel magyarázható az igen különböző eredetű, típusú fejfájások sokfélesége, valamint azoknak a betegségeknek a széles skálája, amelyek fej-vagy arcfájdalmat okozhatnak.
Kétféle fő típust különböztethetünk meg: - elsődleges fejfájás, amikor maga a fejfájás a betegség, és - másodlagos fejfájás, vagy tüneti fejfájás, amikor bizonyos betegségekhez csatlakozik
A migrén meghatározása és tünetei Azt a fejfájást nevezzük migrénnek, amely a fej egyik oldalán jelentkezik, erõssége a tompa nyomástól a lüktetõ fájdalomig terjed, legalább 4-72 óra hosszan tart és minimum öt alkalommal elõfordult már. A migrén tipikus tüneteihez sorolják, hogy • a fájdalom a tarkóról a fej hátsó részére húzódik, • a fájdalom féloldali, a szem, illetve a halánték régiójába lövellõ, • a csaknem elviselhetetlen fájdalom néhány órától napokig tart, • rosszulléttel és/vagy hányással jár együtt, • egyensúlyzavarok, valamint • fényérzékenység és látászavarok lépnek fel.
Gyógyítás A hivatalos orvoslás képviselõi a legkülönbözõbb hatású készítményekkel gyógyítják a migrént: hányáscsillapítókat, fájdalomcsillapítókat, szerotonin-anyagcserét befolyásoló gyógyszereket rendelnek. Némelykor magasvérnyomás elleni szereket (béta-blokkolókat, kalcium-antagonistákat) vagy antidepresszánsokat alkalmaznak. Ezeknél a hatóanyagoknál figyelembe kell venni az ellenjavallatokat, alkalmazási korlátozásokat, mellékhatásokat is.
Migrénes roham esetén: A migrénroham kezdetekor azonnal nyugalomba kell helyeznie magát a betegnek, lehetõleg egy elsötétített szobában. Meg kell keresni, hogy a fej milyen pozíciója teszi leginkább elviselhetõvé a fájdalmat. Ne egyen, ne igyon a migrénes beteg, az alkohol és a nikotin is csak fokozzák a szenvedését. A legújabb kutatások szerint a megfelelõ magnéziumellátás képes segíteni a roham bevezetõ idõszakában és csökkenti a rohamok gyakoriságát. Fájdalomcsillapítót lehetõleg csak ritkán és mértékkel alkalmazzanak, minthogy ezzel a veséket és a májat megterhelhetik. Az alvás, a pihenés és a különbözõ kikapcsolódási tevékenységek segítségével lehet gondoskodni az élet ritmusában a szükséges kiegyensúlyozottságról.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény-és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet. Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy migrénünk van. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni szeme előtt. A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik. A fejfájás kórisméjénél a következőket érdemes tisztáznunk: hol van a fájdalom, hogyan alakult ki, milyen a jellege, milyen napszakban keletkezik, befolyásolja-e valami az erősségét és vannak-e társtünetek. Fejfájások típusai Ér eredetű fejfájás Az ún. cluster-fejfájás főleg felnőtteknél jelentkezik, 1-3 naponta, 30-90 percig tartó, egyoldali, homlokra lokalizálodó, igen erős, feszítő, fúró jellegű fejfájás. A beteg nem tud feküdni. Kísérő tünete: könnyezés, orrdugulás vagy folyás. Hasonlóan ér eredetű a nőknél, ill. fiataloknál gyakoribb migrén, ami 1-6 havonta jelentkező, 1-3 napig tartó egyoldali, igen erős, lüktető fejfájás. Kísérő tünetei: rosszullét, hányinger, hányás, fénykerülés, zsibbadás, paresis. Kiváltó oka: zaj, erős fény, izgalom, hormon, alkohol. Ideg (trigeminus) eredetű fejfájás Naponta többször jelentkező, másodpercekig tartó, egyoldali (a beidegzésnek megfelelően), tűrhetetlen, szúró, vágó, nyilalló fájdalom. Sokszor arctorzulás kíséri. Izom eredetű, ún. tenziós fejfájás Tartós izomösszehúzódás okozza, 2-30 naponta 5-30 percig tartó, egyoldali, homlokra, vagy tarkóra lokalizálódó, erős, fúró fájdalom. Agy eredetű fejfájás Agyhártya izgalma következtében kialakuló progresszív (agyhártyagyulladás), vagy hirtelen (subarachnoidealis vérzés) fájdalom, amely nyakban erősebb, de diffúz, erős, tompa, feszítő jellegű. Kísérő tünete: hányás, fénykerülés, „vadászkutya-fekvés”. Agydaganathoz, vagy egyéb agynyomásfokozódást előidéző folyamathoz társuló fejfájás változatos jellegű és lokalizációjú, erőlködés fokozza, tompa, sokszor éjjel jelentkezik. A kísérő tünetek rendkívül fontosak: hányinger, hányás, szédülés, epilepsziás roham, psychés meglassúbbodás, neurológiai góctünetek. Arteriitis temporalis Időseknél, hetekig tartó, vissza-visszatérő, majd állandóvá váló, halántéktáji, erős, lüktető, égő, szúró fájdalom. Az artéria duzzadt, érzékeny. Láz, izomfájdalom, látászavar kíséri. Pszichogén fejfájás Nagyon nehéz jellemezni, mert szabálytalan tartalmú, gyakoriságú, változó lokalizációjú, tűrhetetlen, vagy bizarr (hozzá sem lehet érni) szenvedő magatartással, időnként teátralitással jár. A háttérben általában konfliktus áll. Mint minden tünetnél, itt is ki kell emelnünk a teljes fizikális és ideggyógyászati vizsgálat jelentőségét! Óvatosnak kell lenni a fejfájás jelentőségének megítélésében. Míg az egész életében fejfájós betegnél a panaszok, tünetek jellegének változására figyeljünk, addig a korábban soha sem jelentkezett fejfájásnál másodlagos fejfájásra gondoljunk, és még alaposabban vizsgálattal az alapbetegség felderítésére koncentráljunk.
MINDENT A MIGRÉNRŐL

DEPRESSZIÓ ÖNGYILKOSSÁG

Az epilepsziában szenvedők háromszor nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok egészséges embertársaikhoz képest – állítják dán kutatók.
A kutatók még az olyan tényezők, mint a mentális betegségek, munka, jövedelem és családi státusz figyelembe vétele után is kétszer hajlamosabbnak találták az epilepsziásokat az öngyilkosságra. Azoknál, akiknél a kutatást megelőző fél évben diagnosztizáltak epilepsziát, ötször nagyobb volt az öngyilkosság esélye, csakúgy, mint azoknál, akik valamilyen pszichiátriai betegségben is szenvednek: esetükben az arány 14-szer nagyobb, mint az átlag népesség körében.
Az öngyilkosság komplex probléma, amelynek nincs egyetlen oka. Biológiai, genetikai, pszichológiai, társadalmi, kulturális és környezeti tényezők együttes összejátszása okozza.
Depresszió A befejezett öngyilkosságok esetében a leggyakoribb diagnózis a depresszió. Időről időre mindenki érezhet depressziót, szomorúságot, magányt, bizonytalanságot, de általában ezek az érzések elmúlnak. Azonban, amikor ezek az érzések állandóak és megzavarják az egyén rendes életmenetét, akkor kialakulnak a depressziós érzések és az állapot depressziós betegséggé fajul.
Mániás depresszió - Bipoláris zavar videó (kisfilm)


Epilepszia Megnövekedett ingerlékenység, agresszió és krónikus cselekvés-képtelenség, amely gyakran megfigyelhető epilepsziában szenvedő egyéneknél,
valószínűleg okai az öngyilkosságok növekvő számának. Az alkohol és a drog használat ehhez hozzájárul. Gerinc vagy fejsérülés és agyvérzés Minél súlyosabbak a sérülések, annál nagyobb az öngyilkosság kockázata.
Legtöbb embernek vegyes érzései vannak az öngyilkosság elkövetésével kapcsolatban. Az öngyilkosságra hajlamos egyénben az élet és a halálvágy súlyos küzdelmet vív egymással. Létezik egy olyan késztetés, hogy meg kell szabadulni az életfájdalomtól, és ezzel egy időben megvan a vágy a továbbélésre is. Sok öngyilkosságra hajlamos egyén nem akar igazán meghalni - csak éppen nem elégedett az életével. Ha segítséget kap és az életvágy megnő, az öngyilkossági kockázat csökken.
Magyarországon a befejezett öngyilkosságok száma 1987 és 2002 között ugyan 40%-kal csökkent, de a depresszió a mai napig aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Súlyos szövődmények még a tartós munkaképtelenség, korai rokkantosítás. Kezeletlen depresszió esetén a társuló testi betegségek is súlyosabb lefolyást mutatnak,
főleg a szív- és érrendszeri kórképek.
Híres emberek, akik ebben a betegségen szenvedtek: Szókratész, Platon, Abraham Lincoln, Juhász Gyula, József Attila, Sylvia Plath, Ernest Hemingway, Pjotr Csajkovszkij, Santo Raffaello.
Köszönet, a MyPin oldalnak, hogy idézhetünk tőlük! Az Epilepsziások nevében is köszönjük ! Korunk betegsége – a depresszió dr. Faludi Gábor A test fizikai betegsége, vagy a lélek zavara? Az egyszerű, rövid válasz: a hangulatnak az adaptációt kórosan és tartósan befolyásoló zavara a depresszió. A komplikáltabb, hosszabb válasz: látszólag megtartott élményszerkezet, lelkiismeret és kötődések ellenére érzett kielégítetlenség élménye, érzelmekre való képtelenség, szomorúság, mely nem része a normális életnek és jól elhatárolható a sérelmekre vagy stresszre adott érthető választól.
Kritériumok határozzák meg a depressziós epizódot, melyek kizárnak más rendellenes pszichés vagy fizikai állapotot. Bármely szakterületen dolgozzanak is a klinikusok, nagyon valószínű, hogy depresszióval fognak találkozni, ezért érdemes azt a - később részleteiben említett - 9 jellegzetes tünetet megjegyezni, melyek magukba foglalják a szindróma pszichológiai és fizikai tüneteit. Pszichés és fizikai tényezők okilag egyaránt szerepet játszanak a zavar kialakulásában, ezek aránya változó lehet.
Milyen tünetekkel jár? Az elfogadott diagnosztikai osztályozási rendszerek szerint a hangulat alapvető változása magában foglalja az öröm átélésének képtelenségét, a szomorúság, reménytelenség érzését, ingerlékenységről, feszültségről, döntésképtelenségről, érdeklődésvesztésről panaszkodnak. Ezekhez társulnak még az ún. vegetatív vagy szomatikus panaszok, így megváltozik az étvágy és különböző alvásproblémák lépnek fel: elalvási, átalvási zavarok, korai ébredés vagy éppen túlzottan sok alvás lehet jellemző. A tünetek ún. diurnális (napi ingadozásos) változása is vegetatív idegrendszeri bántalom: jellemző, hogy a páciens a reggeli-délelőtti állapotát jelöli meg súlyosabbnak és este érzi jobban magát. A depressziósok lelassulnak, órákig nem szólalnak meg, nem kezdeményeznek, rövid, lakonikus válaszokat adnak, de lehetnek nyugtalanok, agitáltak is. Sokszor foglalkoztatja őket a halál és az öngyilkosság, gyakori a „mindenkinek jobb lesz nélkülem” gondolkodási séma. Gyakran fáradtságról, energiátlanságról panaszkodnak, önbizalmuk csökken, emiatt félnek a mindennapos, rutinszerű feladatoktól is, kezdik kerülni a kötelezettségeket, társadalmi kapcsolataikat beszűkítik, emiatt egy részük lelkiismeret furdalást érez. Súlyosabb esetben ez a folyamat képzelt bűnök érzésének kialakulásához vezethet, azt hihetik, hogy nem érdemlik meg az életet, terhére vannak a mindenkinek, múltban elkövetett, legtöbbször banális vétségek miatt (pl. gyermekkorában hazudott) tépelődnek. Ebben az állapotban téveszmék, hallucinációk is felléphetnek, ezt pszichotikus depressziónak nevezzük, melyben igen nagy az öngyilkossági veszély, ezért ilyen esetben sürgős pszichiátriai osztályos kezelés szükséges.
Milyen okokra vezethető vissza a depresszió, mint betegség? Külső környezeti hatásokra, belső tulajdonságokra, az egyéniség zavaraira? Az bizonyított, hogy stresszel járó életesemény sorozat alkatilag túlérzékeny egyénekben olyan neurokémiai változásokat (pl. hyperkortizolémia) idézhet elő a központi idegrendszerben, mely kiválthatja a depressziót.
A gyermek és serdülőkori depressziókban a felnőttkorihoz képest legfőbb különbség, hogy a lehangoltság helyett az irritáltság uralja a klinikai képet és hiányzik a súlyváltozás. Fejlődéstani jelenség, hogy a tünetek sokkal szorosabb kapcsolatot mutatnak a környezettel, pl. a kedvezőtlen családi atmoszféra vagy egyéb szociális stresszképző tényezők, tanulmányi problémák nagymértékben befolyásolják a tünettant. Fontos a tünetek kronológiáját elemezni, vajon a depressziót megelőzően is megvoltak már vagy a depresszió megjelenésével egyidejűleg léptek fel a tünetek.
Hogyan vehetjük észre magunkon, illetve másokon a depressziót? Kilenc fő tünet közül legalább ötnek a jelenléte szükséges ahhoz, hogy a depresszió felismerésre kerüljön. Ezek a tünetek a következők: # örömtelenség, # érdeklődésvesztés, # diétázás nélkül súlyváltozás, # alvászavar, # motoros lassulás, azaz a mozgási képesség lassulása, vagy ellenkezőleg, izgatottság, # fáradtságérzés, # értéktelenség érzés vagy önvádlás, # a gondolkodás és döntési képesség csökkenése, # a halállal való gyakori foglalkozás.
Milyen a depressziós ember és a külvilág kapcsolata? A betegség természetéből következnek a személyes és társadalmi kapcsolatok szintjén bekövetkező zavarok: pl. a fáradtságérzés, energiátlanság, érdeklődéscsökkenés általános teljesítménycsökkenéshez, munkahelyi, iskolai és házassági konfliktushoz vezethet. Sokan kezdenek öngyógyításba nyugtatókkal, altatókkal, stimulánsokkal, alkohollal. Ez további komplikációhoz vezet, drogfüggőség, alkoholizmus, öngyilkossági késztetés alakulhat ki. Önnek – a betegekkel való szoros és napi kapcsolat alapján – bizonyosan pontos képe lehet arról, hogyan viszonyulnak az emberek depressziós embertársaikhoz? A kép nagyon vegyes. Azt szoktuk mondani – statisztikákra hivatkozva – a hangulatbetegségek kb. negyede-harmada kerül diagnosztizálásra és kezelik a pszichiáterek. Ez azt jelenti, hogy a nagy többség kezeletlen. A valóságban ugyanakkor többet beszélünk a depresszióról mint bármely más betegségről, sokszor az az érzése az embernek, hogy a vízcsapból is ez csöpög. Elvárható lenne tehát logikailag, hogy a társadalom tudja és elfogadja, hogy a depresszió felismerése és adekvát kezelése jól kidogozott, viszonylag egyszerű, minden beteg előbb-utóbb kezelt lesz. A valóság azonban más. A felvilágosító munka ellenére a betegek jó része sokáig vagy végleg elutasítja a kezelést, sokszor a család, a barátok, ismerősök, sőt egyes orvoskollégák nyomására, arra hivatkozva, hogy csak „teletömik őket gyógyszerekkel, amiktől aztán függők lesznek”.
Kigyógyítható-e a depresszióban szenvedő ebből a betegségből, vagy egy életen át kezelésre szorul a depressziós beteg? Az „orvosi depresszió” hosszú távú kezelést igényel. Az első epizód után fél-háromnegyed évig javasolt a gyógyszeres kezelés. A gyakori visszaesés miatt értelemszerűen egyre hosszabb ideig kell folytatni a kezelést, sokszor éveken keresztül. A páciensek egy részénél élethosszig tartó kezelés lehet szükséges, főleg a krónikus formákban. Mások, szerencsére, akár véglegesen is meggyógyulhatnak.
Köszönjük, hogy a MyPin olvasóinak segített ebben a mindenkit érdeklő, sok problémát okozó témában eligazodni. Mi pedig köszönjük a My Pinnek!Az Epilepsziások nevében!
A pánik A pánikbetegség története az ötvenes évek végén indult, amikor Donald F. Klein felismerte, hogy az addig semmilyen módon sem kezelhető fulladásos élménnyel és halálfélelemmel járó heves rohamokat hatásosan megszünteti egy akkoriban kipróbálás alatt álló, antidepresszív hatásúnak bizonyuló vegyület, az imipramine. Klein leírta, hogy a betegek rohamok közötti szorongásai és az újabb rohamoktól való félelmei a gyógyszer hatására nem csökkentek, de maguk a rohamok megszűntek. Ebből az következett, hogy a pánikroham független a szorongástól, bár a szorongás és a halálfélelem lehet a velejárója.

E megfigyelés azóta többszörösen igazolódott. Ma már tudjuk, hogy van úgynevezett félelem nélküli pánikroham is, amikor a beteg a pánikrohammal megegyező testi tüneteket él át, de nem érez félelmet vagy szorongást. Egy másik megfigyelés szerint a pánik nem azonos az intenzív félelmi állapotokkal: akik antidepresszáns kezelésre kigyógyultak a pánikból, azok továbbra is intenzív félelmi állapotot élhetnek át, például balesetek kapcsán. A gyógyszeres kezelés tehát nem a "félelmi rendszert" gátolja, hanem a pánik mechanizmusát.
Már a kutatások kezdetein felismerték, hogy az intenzív szorongásos rohamok tünetei nagyon hasonlók a pánikrohaméihoz. Ne felejtsük, régebben éppen e megtévesztő hasonlóság miatt nem sikerült a pánikot önálló betegségként elkülöníteni. E tüneteket már Freud is leírta mint szorongásos hisztériát. Klein annak idején úgy vélte, a legjobb elkülönítő ismérv a "valódi" pánik és a szorongásos rohamok közt az, hogy az előbbi megjósolhatatlan módon, a környezeti hatásoktól vagy a lelkiállapottól függetlenül következik be. El is nevezte spontán pániknak, és a pánikroham definíciójában a mai napig szerepel ez a szerencsétlen kifejezés
A pánikbetegség a szorongásos betegségek csoportjába sorolt betegség, amely megjelenhet önmagában vagy felléphet orgorafóbiás tünetekkel együtt (ez utóbbi gyakoribb). A pánikbetegség hátterében feltételezik a lelki háttér kóroktani szerepét, de a kutatások biológiai okokat is feltételeznek. A pánikbetegség alapjai az úgynevezett pánikroham, hirtelen intenzív feszültségi, félelmi állapottal, mely gyakran társul a fenyegetõ megsemmisülés érzésével, halálfélelemmel. A pánikroham kifejlõdéséhez általában tíz percnél kevesebb idõ kell és igen gyakran kíséri halálfélelemmel a megsemmisülés félelmével kevert szorongás, fejvesztett menekülési vágy. A fenti két fõtüneten kívül még legalább négy tünet jelenléte szükséges ahhoz, hogy pánikrohamot diagnosztizáljunk. A következõ panaszok jelentkezhetnek egy pánik roham kapcsán. Szívdobogásérzés, szapora szívverés, izzadás, remegés, reszketés, légszomj vagy nehézlégzés, torokszorítás (gombócérzés a torokban), mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, hányinger vagy hasi panaszok, szédülés, bizonytalanság - ájulásérzés, önmagának idegenként való megélése, az ismert környezet idegenségérzése, megörüléstõl való félelem, zsibbadásérzés, kipirulás, hidegrázás. Pánikroham pszichés traumák, súlyos katasztrófák után is felléphet, természetes védekezõ reakció a szervezet részérõl, ezért minden esetben szükséges a körülményeket tisztázni, amelyek esetén a pánikroham fellépett. A pánikbetegségre a többször váratlanul, nem jósolhatóan fellépõ pánikroham jellemzõ. A pánikbetegségben visszatérõ pánikrohamokat találunk (akár hetente többször is). A beteg már elõre szorong, mikor jelentkezik a következõ s milyen következményei lesznek. Félelmei miatt megváltozik magatartása, életstratégiája. A pánikrohamhoz hasonló tüneteket tud produkálni a túlzott koffein-, alkohol-, cigarettafogyasztás és a pajzsmirigy túlmûködése is.
A halálfélelem kizárólag az emberre jellemző, merthogy egyedül mi emberek vagyunk tudatában annak, hogy az élet véges. A haláltudat pozitív hatással is lehet az emberi életre, hiszen annak megismételhetetlensége sarkallja az embereket arra, hogy maradandót alkossanak és megmutassák, hogy nem hiába éltek a földön. Legfőbb értékeinket is e ténynek tudatában határozzuk meg.
Minden emberi szorongás mélyén a halálfélelem található. Kórossá ez akkor válik, ha az egyén egész gondolatvilágát a halállal való foglalatosság tölti be. Ekkor már indokolt az orvosi segítség (pszichiáter), mert a beteg csak így képes kikerülni komor gondolatainak fogságából.
A halálfélelemnek öt alaptípusa különböztethető meg: 1. Félelem a fájdalomtól; a fizikai test szenvedése 2. Félelem az elválástól; elválás a társaktól és szerettektől 3. Félelem a jelentőség elvesztésétől; a szeretet és fontosság elvesztése, hiánya 4. Félelem az ismeretlentől; utazás az ismeretlenbe, gyakran az örök kárhozat és bűnhődés előérzetével 5. Félelem a nem;léttől; önmegsemmisülés, vagy az egyéniség teljes eltűnése
Sokan legalább négy pánikroham lezajlását tartják szükségesnek ahhoz, hogy kimondják, hogy pánikbetegségrõl van szó. Lehetséges szövődmények és megelőzésük
A pánikbetegségre jellemző visszatérő szorongásos epizódok - a pánikrohamok - kétségbeejtőek lehetnek. A rosszullétek és az elkerülésük érdekében tett erőfeszítések teljesen uralhatják az egyén életét.
Kezelés nélkül a rosszullétek évekig fennállhatnak. A betegség komolyan érintheti a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatokat.
Kezelés nélkül az élettér komolyan beszűkülhet. Elkerülhet például bizonyos helyzeteket, amelyekben attól tart, hogy kialakulhat a rosszullét, még normális, mindennapi tevékenységeket is, mint a bevásárlás vagy az autóvezetés.
A kezeletlen pánikbetegek szélsőséges esetekben végül nem merik elhagyni a házukat, ezt az állapotot nevezzük agorafóbiának. Kezelés nélkül nehézséget jelent a munkahelyi teljesítmény. A tünetek miatt az egyén vagy el sem jut a munkahelyére, vagy nem tud eljönni onnan. Lemondhat előléptetésről vagy kinevezésről, ha úgy hiszi, hogy ennek elvállalása esetén gyakrabban lehetnek pánikrohamai. Néhányan fel is mondják munkahelyüket. Sokan eljárnak ugyan dolgozni, de máshová nem nagyon.
Kezelés nélkül súlyos depresszió alakulhat ki. A pánikbetegség vagy a depresszió tüneteit egyesek alkohollal vagy kábítószerekkel próbálják - sikertelenül - csillapítani. Még öngyilkossági gondolatok is jelentkezhetnek.
ÖNGYILKOS MAGATARTÁSOK
DEPRESSZIÓ GYERMEKKORBAN
ÚT A POKOLBA
WHO: Az öngyilkosság megelőzése
Öngyilkosság az epilepszia gyógyszerek hatására?
Szendi Gábor: PÁNIKBETEGSÉG:MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG
Lelki betegségek gyógyszeres kezelése: feszültség /szorongás kezelése
A szorongásos betegségek pszichoterápiája

KÉNYSZERBETEGSÉG,PÁNIK

A szorongásos zavarok nagyon gyakori, súlyos de kezelhető betegségek csoportja, amelyek befolyásolják a viselkedést, a gondolkodást, érzelmeket és testi érzeteket. A következő, nyilvánvalóan igen különböző kórképek tartoznak ide: * Generalizált szorongásos zavar * Pánikbetegség (agorafóbiával vagy anélkül) * Fóbiák * Kényszerbetegség (obsessive compulsive disorder, OCD) * Poszttraumás stressz zavar (post traumatic stress disorder, PTSD)
Mindezen betegségek vezető vagy alapvető tünete a szorongás. A szorongásos tünetek a nyugtalanság érzésétől egészen a teljes cselekvésképtelenséget okozó rettegéses időszakokig terjednek. Sok más betegséghez hasonlóan a szorongásos zavarok hátterében is gyakran meghúzódik valamilyen biológiai ok, és gyakori a családi halmozódás. A szakértők szerint a legtöbb szorongásos zavart biológiai és környezeti tényezők együttese okozza.
Kényszerbetegség (obsessive compulsive disorder, OCD)
Egy kényszerbeteg személy például a baktériumok vagy a kosz megszállottja lehet, és ezért újból és újból kezet mos, vagy valaki folyamatosan ellenőriz dolgokat, vagy éppen erőszakos és félelemkeltő gondolatok foglalják le a tudatát. A kényszeres számolás is gyakran megfigyelhető OCD-s embereknél.
az emberek mintegy 2%-a szenved OCD-ben. Ezek szerint a betegség gyakoribb, mint néhány egyéb mentális rendellenesség, mint például a szkizofrénia, a bipoláris zavar vagy a pánik zavar. Az OCD egyformán érinti az embereket minden etnikai csoportban és kultúrában, valamint a nőknél és férfiaknál is egyforma mértékben fordul elő.
Az OCD tünetei általában serdülő vagy fiatal felnőttkorban jelennek meg. Egyes gyermekeknél még ennél is fiatalabb korban kialakul, és diagnosztizáltak már OCD-t két-három éves gyermekeknél is. A kényszerbeteg felnőttek legalább egyharmadánál először gyermekkorában jelentkezett a betegség. Az OCD általában évekig, sőt évtizedekig tart. Bizonyos időszakokban a tünetek kevésbé súlyosak is lehetnek és előfordulnak hosszú periódusok, amikor csak enyhe tünetek jellemzik a beteget. A legtöbb kényszerbeteg ember azonban tartós tünetektől szenved.
Az OCD tünetei Rögeszmék A rögeszmék akaratlan gondolatok vagy impulzusok, amelyek újra meg újra elárasztják a kényszerbeteg ember tudatát. A kényszerbeteg ember gyakran él át attól való irracionális félelmet, hogy neki vagy egy általa szeretett személynek valami baja esik. A beteg esetleg alaptanul retteg a szennyeződésektől, fertőzésektől, és gyakran szenved az arra irányuló túlzott késztetéstől, hogy szabályosan vagy tökéletesen csináljon valamit.
Mivel a gyötrő gondolatok folyamatosan fogva tartják a tudatot, a kényszerbeteg embert teljes mértékben lekötik az olyan problémák, mint: * piszkos a keze és meg kell mosnia, * nem zárta el a gázt, * szorong, hogy bántani fogja saját gyermekét. A rögeszmék elborítják a beteg gondolkodását, és jelentős szorongást okoznak. Egyes esetekben a rögeszmék lehetnek erőszakos vagy szexuális természetűek, vagy teljes mértékben valamilyen betegségre összpontosulhatnak. back to top
Kényszerviselkedések A kényszerbeteg emberek többsége rögeszméi hatására ismételt cselekvéseket, úgynevezett kényszercselekvéseket végez. Ezek leggyakrabban dolgok megmosásában és ellenőrzésében nyilvánulnak meg, de kényszercselekvés lehet a számolás is, amely gyakran társul egyéb kényszeres aktusokhoz, például kézmosáshoz.
A kényszerbeteg személynek szokása, hogy ismételget dolgokat, rendíthetetlenül felhalmoz és elrendez tárgyakat, hogy sorban, rendezetten álljanak. Mondatok ismételgetése önmagának, listák készítése és ehhez hasonló mentális problémák is gyakoriak.
A rituálék elvégzése csupán átmeneti felszabadulást jelent a szorongás alól. Ha pedig nem végzik el őket, az csak tovább növeli a szorongást, és súlyos szenvedést okoz.
Ellenállás A kényszerbeteg emberek többsége folyamatos küzdelmet folytat rögeszméivel, hogy megfékezze saját kényszercselekvéseit. Sokan képesek kontrollálni obszesszív-kompulzív tüneteiket a munkahelyükön vagy az iskolában. Idővel azonban ez az ellenállás valószínűleg csökken.
A kényszerbetegséghez kapcsolódó betegségek A kényszerbeteg emberek egyes esetekben szenvedhetnek még depresszióban, táplálkozási rendellenességekben, szenvedélybetegségben, hiperkinetikus zavarban vagy más szorongásos zavarban is. Ha egy kényszerbeteg személy valamely más mentális rendellenességben is szenved, nehezebb a kényszerbetegséget diagnosztizálni és kezelni. A kényszerbetegség tünetei más agyi rendellenességeknél is megfigyelhetők, például a Tourette-szindrómánál. back to top. De előfordul epilepsziások közt is.
Gyógyszerek Azok a gyógyszerek, amelyek a szerotonin (5-HT) nevű átvivőanyag működésére hatnak az agyban, jelentős mértékben tudják csökkenteni a kényszerbetegség tüneteit. A betegek több, mint háromnegyedénél tapasztalható valamilyen javulás ezen gyógyszerek hatására.
Antipszichotikumokat is lehet használni a hagyományos SSRI-k hatásfokának növelése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerek kombinálása révén a tünetek nagyobb fokú enyhülése várható.
A kényszerbetegség és a tic-zavarok (akarattól független mozgások), úgy tűnik, szorosan összekapcsolódnak, erre utal, hogy egyes tanulmányok a kényszerbetegek között a tikc-zavarok 35%-os előfordulási arányát mutatták ki. Az antipszichotikumokat ezeknél a tick-zavaroknál használják.
Viselkedésterápia A hagyományos pszichoterápia, amelynek célja az, hogy segítsen a betegnek rálátást nyerni a problémájára, a kényszerbetegség esetében általában hatástalan. Azonban egy specifikus viselkedésterápiás megközelítés, az ún. expozíció és válaszgátlás, sokaknál eredményesnek bizonyul. Egy kényszeresen kezet mosó személyt például arra bátorítanak, hogy érintsen meg egy általa szennyezettnek vélt tárgyat, majd arra ösztönzik, hogy több óráig ne mosson kezet, egész addig, amíg az ezáltal kiváltott szorongás nem csökken.
Pánikroham és pánikbetegség A pánikbetegségben szenvedők váratlanul és ismétlődő időközönként megsemmisítő, heves félelmet élnek át minden látható ok nélkül. Ezt a jelenséget nevezzük pánikrohamnak. A pánikroham közben átélt félelmet fizikai tünetek is kísérhetik: * mellkasi fájdalom * szívdobogás, * izzadás, * hideg vagy meleg hullámok, * remegés, * szédüléses hullámok, * fulladásos vagy fojtogató érzés * légszomj

Egyes emberek azt érzik ilyenkor, hogy belehalnak a félelembe, vagy meg fognak őrülni.v A pánikroham jellemzően spontán módon jelentkezik, minden nyilvánvaló kiváltó ok nélkül. Bármikor kialakulhat, még alvás közben is. Mivel a pánikbeteg emberek nem tudják előre, hogy mikor csap le rájuk a következő roham, sokan állandó rettegésben élnek, mert bármely pillanatban jöhet egy újabb roham.
A pánikroham általában néhány percig, de alkalmanként 10 percig is eltarthat, és olyanról is tudunk, hogy igen ritka esetekben akár egy óra hosszúságú is lehet.
A pánikroham tünetei gyakran hasonlítanak olyan testi bántalmak tüneteire, mint a szívroham vagy más életveszélyes betegségek. A pánikrohamot átélő emberek gyakran rögtön kórházba mennek attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy szívrohamuk, légzési problémájuk, idegrendszeri zavaruk vagy valamilyen gyomor-bélrendszeri betegségük van. Attól is gyakorta félnek, hogy elveszítik a kapcsolatot a valósággal, és pszichotikussá válnak.
Sok pánikbetegségben szenvedő embernél erőteljes szorongás alakul ki a rohamok közötti időszakokban. Pánikbetegeknél nem szokatlan, hogy fóbiájuk alakul ki különböző helyszínekkel és helyzetekkel kapcsolatban, ahol a roham megjelent; ilyenek a bevásárlóközpontok és mindennapi helyzetek. Ahogy a pánikrohamok gyakorisága nő, a személy egyre nagyobb valószínűséggel fogja elkerülni azokat a helyszíneket és helyzeteket, amelyek egy újabb rohamot válthatnak ki, és ahol nehezen elérhető valamilyen segítség.
A helyek elkerülésének igénye olyan szélsőségessé válhat, hogy agorafóbiává alakulhat. Az agorafóbiás személy képtelen arra, hogy az ismert, biztonságos helyeket elhagyja, mert ettől intenzív félelmet és szorongást él át.
Amikor egy személynek ismétlődő pánikrohamai vannak, és súlyosan szorong attól, hogy újabb rohama lesz, a pánikbetegség diagnosztizálható. A pánikbetegség általában idővel rosszabbodik, ha nem kezelik sikeresen. A pánikbetegség kezelése A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozhat gyógyszerek szedése az agyi kémiai átvivőanyagok szintjének normalizálása végett. A gyógyszerek mellett a kezelés része lehet egy pszichoterapeutával való együttműködés, amelynek célja, hogy a beteg önbizalmat nyerjen, ahhoz, hogy szorongását kontrollálni tudja. A kognitív viselkedésterápia révén a beteg megtanulhatja, hogyan tekintsen másképp a pánikrohamra, valamint szorongáscsökkentő technikákat is elsajátít. A gyógyszerek és a pszichoterápia is rendkívül hatékonyak lehetnek A különböző hatóanyagok különbözőképpen hatnak; egyesek gyorsan, mások fokozatosabban. Minden gyógyszert rendszeresen kell szedni. A gyógyszeres kezelés általában 6 hónaptól egy évig tart, de körülbelül 8 hét után a beteg, s vele együtt az orvos is meg kell, hogy tudja állapítani, csökkenti-e a kezelés a pánikrohamokat.

Sok pánikbeteg számára a kognitív viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja lehet a legsikeresebb módszer
Forrás: Pszichiatria24x7.hu Epis sorstársunk Ireneusz beszámolói (fórumunkon is működik ilyen topic,Ott elérhető kényszerbeteg sorstársunk)

FOGAS KÉRDÉSEINK

Még ha csak egy egyszerű, tömésről ,vagy gyökér kezelésről is van szó , nem árt ha tájékoztatjuk orvosunkat arról, hogy epilepsziások vagyunk. Ezt már a telefonos egyeztetés során meg kell mondani, több okból is.
Fontos hogy a stressz miatt ne kelljen, várakozni a rendelőben. Fontos hogy az orvos tisztában legyen vele hogy mi a teendő roham esetén.
Fontos hogy tudja hogy strapabíró tömésekre illetve fogpótlásra van szükségünk, melyek erősek , mégsem rideg törékeny anyagúak. A ragasztás sem mindegy milyen erősségű mint ahogy a pótlás esetén a rögzítés sem.
Ennek fő oka hogy egy epilepsziás fogazata , roham alatt fokozott tehertételnek van kitéve.. Nem beszélve arról ,hogy sokszor úgymond "csikorgatjuk" a fogainkat
A fogászati rehabilitáció főbb szempontjai • Nagyobb mechanikai ellenállású tömőanyagok használata vagy betétek készítése célszerű. • Az esztétikai szempontok az esetek zömében háttérbe szorulnak. A kerámia- vagy kompozitbetétek, héjkerámiák, sarok- és élpótlások hamar tönkremehetnek egy-egy roham alkalmával. Helyettük fém vagy fémalapú leplezett borítókoronák alkalmazása tartósnak ígérkező megoldást jelenthet. • A frontfogakat ne borítsuk akrilátkoronával. Az első roham alatt apró darabokra törnek, és ajak-, fogínysebeket ejtenek, valamint az aspiráció veszélye is fennáll.
A fogak körüli (periodontális) szövet elsősorban a fogínyt jelenti, de ide tartoznak a fogak körüli szalagos összeköttetések, a foggyökerek felszínét védő cement, és a fogmeder csontja is.
Az egészséges fogíny rózsaszín, és részben fedi a fogakat is, elsősorban a fognyak területén. A fogíny fő alkotói a fogak körüli szalagok. A fogak gyökerét, azok alsó, a fogmedrekbe ékelt részét az igen magas kalciumtartalommal rendelkező cementállomány fedi. A fogmedret a felső állcsontról és az állkapocsról induló csontgerendák képezik. A fogínynek a fogak nyaka körüli kb. 1 mm-es zsákszerű szegélyét fogínysáncnak nevezzük, ez a periodontális betegségekben leginkább érintett terület.
A periodontális betegségek számos formája ismert, ezek a gingivitisz, akut necrotiziáló ulceratív gingivitisz, fiatalkori és felnőttkori periodontitisz. Bár a periodontális betegségek gyakoriak, súlyos formáik mégis igen ritkán fordulnak elő. A fogíny gyulladása (gingivitisz) gyermekekben lehet a leukémia korai jele is.
Fogbeültetés nem mindenkinek javasolható. A lehetősége általában akkor merül fel, ha a szokványos pótláshoz nem megfelelőek az anatómiai, élettani vagy pszichés körülmények: így pl. hiánnyal rendelkező fiataloknál, amikor nem előnyös rögzített pótlást készíteni, ha az őrlőfogak területéről hiányzik 1-2 sorvégi fog – emiatt kevés a rágófelület –, ha a fogsorban nagy sorközi hiány van és hídpillérként szolgálhat a beültetett fog, valamint teljesen fogatlan állcsont esetében, ha a csontszövet beültetésre alkalmas.
A javallatok között szerepelnek azon állapotok, amelyek megnehezítik vagy nem teszik lehetővé a kivehető műanyag protézisek viselését. Ilyen körülmény lehet a protézissel szembeni allergia, az öklendezős, hányásra hajlamos beteg, akinél fokozottan ingerlékeny a garat területe és ezért nem bírja viselni a kivehető pótlást. Asztmás, epilepsziás betegeknél is veszélyes lehet az elmozduló protézis. Nagyon lényeges a pszichés körülmények alapján történő javaslat olyan betegeknél, akik életvitelét, önértékelését negatívan befolyásolja a kivehető pótlás.
Fogágy- és fog körüli betegségek
Az epilepsziás betegek fogászati kezelhetőségének jellegzetességei
Dr. Papp Enikő Fogpótlás implantációval



Üzenetküldés
Várjuk véleményed a honlappal és a betegséggel kapcsolatban!

E-mail címed:
Szöveg:

Képgaléria


Keresés a honlapon






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!